Szakmai publikációk
Absztrakt:
Bevezetés: A pszichiátriai betegek körében agresszív viselkedés a leggyakrabban az akut pszichiátriai osztályos kezelés során fordul elő, jelentős betegbiztonsági és dolgozói biztonsági kockázatot okozva.
Célkitűzés: A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház akut pszichiátriai részlegén, a fizikai agresszió előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló projekt részeként, kockázatbecslő eszköz napi rutinban történő használatának bevezetése az agresszív betegek korai azonosítására.
Módszerek: Az agresszív magatartás kockázatának felmérésére szolgáló eszköz kiválasztása irodalomkutatás alapján történt. A V-RISK-10 magyar fordításának elkészítése után minden, az osztályra sürgősséggel felvett betegnél a felvevő orvos kitöltötte a kérdőívet. A kérdőív predikciós értékének felmérésére az első 50 felvett kérdőív esetében visszamenőleg megvizsgáltuk, hogy a betegek felvételét követő egy hétben hány alkalommal és milyen időtartamban volt szükség korlátozó intézkedés alkalmazására veszélyeztető magatartás miatt.
Eredmények: A V-RISK-10 skálán elért átlagpontszám 6,78 ± 3,36 pont volt (a skálán minimum 0, maximum 20 pont kapható). A betegek korlátozás alatt töltött összes ideje 6,96 ± 17,21 óra volt. A V-RISK-10 skála összpontszáma közepes erősségű, szignifikáns korrelációt mutatott a korlátozás alatt töltött összesített óraszámmal (r = 0,447; p = 0,001).
Megbeszélés: Az eredmények alapján a V-RISK-10 skála alkalmas a felvételt követő egy hétben megjelenő, fizikai korlátozást igénylő agresszív magatartás előrejelzésére. Az előzményben szereplő erőszakos magatartásnak, szerhasználatnak és a már diagnosztizált pszichiátriai betegségnek, az aktuálisan észlelhető tünetek közül a gyanakvásnak volt a leginkább prediktív szerepe.
Következtetés: A V-RISK-10 skála a rutin-betegellátásban könnyen alkalmazható, az agresszív magatartást közepes erősséggel előre jelző kockázatfelmérő eszköznek bizonyult, mellyel már az osztályos felvételkor azonosíthatók az agresszió szempontjából magas kockázatú betegek, akiknél szoros betegkövetéssel, az agresszív magatartás elkerülését szolgáló technikák időben történő alkalmazásával az agresszív magatartás előfordulása csökkenthető.
A betegesés általános okai a NEVES jelentési rendszerből származó adatok alapján és a megelőzésben használható eszközök
Absztrakt:
Az egészségügyi ellátás során bekövetkező betegesések megelőzése mind a betegellátás biztonságának javítása, mind pedig az egészségügyi szolgáltatók költségeinek csökkentése szempontjából fontos fejlesztési lehetőség.
Dolgozatunk célja, hogy bemutassuk a NEVES jelentési rendszerbe érkezett adatok elemzésére alapozott kutatási eredményeket, amelyek rávilágítanak az egészségügyi szolgáltatóknál bekövetkezett betegesések általános okaira és azok megelőzési lehetőségeire.
A NEVES jelentési rendszer indulása óta az adatfeldolgozás megkezdéségig 15 077 betegesési esemény adatait jelentették magyar egészségügyi szolgáltatók anonim, önkéntes módon. Ezeket az adatokat statisztikailag elemeztük, és minőségfejlesztési technikákat is alkalmazva kerestük a bekövetkezésükben szerepet játszó okokat. A vonatkozó szakirodalmak áttekintésével és a szakértői egyeztetésekkel szerzett további ismereteinket is felhasználva rendszereztük a kutatás során azonosított okokat és a megelőzési lehetőségeket.
Az okokat 12 fő csoportba soroltuk, amelyek közül kiemelendők a kockázatfelmérés hiánya, a prevenciós intézkedések elmaradása, a kommunikáció hiányosságai és az infrastrukturális problémák. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ezeket az okokat rendszerben érdemes kezelni. Az eredményes megelőzés érdekében az adott intézményi környezetben minden lehetséges okot fel kell tárni, és minél több ok megszüntetésére törekedve komplex intézkedéseket hozni. Dolgozatunkban felvázoljuk, hogy a betegesések bekövetkezését előidéző okok azonosításakor milyen konkrét intézkedések segíthetik a megoldást.
A dolgozói bántalmazás az egészségügyben, a kommunikáció és a kockázatértékelés szerepe a megelőzésben
Absztrakt:
Bevezetés: Az egészségügyi dolgozók bántalmazásának problémaköre nem újszerű jelenség, ráadásul az utóbbi évtizedekben jelentős emelkedés tapasztalható. A munkahelyi bántalmazásnak kedvezőtlen hatásai vannak a személyzetre, ami jelentősen ronthatja az egészségügyi ellátás minőségét, betegbiztonsági szempontból magas kockázatot rejt, kedvezőtlenül befolyásolhatja a betegelégedettséget.
Célkitűzés: A publikáció célja, hogy összefoglalja az egészségügyi intézményekben bekövetkező bántalmazások hátterében álló leggyakoribb okokat, felhívja a figyelmet a kockázatértékelés fontosságára és a dolgozói bántalmazás megelőzésében alkalmazható kommunikációs eszközökre.
Módszer: A NEVES jelentési rendszerbe érkezett, 137 dolgozói bántalmazás adatainak statisztikai elemzését végeztük el. Az okok feltárásához és a megelőzési lehetőségek azonosításához a klasszikus minőségfejlesztési eszköztárat használtuk, hazai és nemzetközi szakirodalmi kutatást végeztünk, valamint a témában gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakértőkkel folytattunk fókuszcsoportos megbeszéléseket.
Eredmények: A dolgozókat ért atrocitások legfontosabb okait 12 főbb kategóriába soroltuk, elvégeztük azok kockázatelemzését. Az esetek jelentős részében a kommunikációval összefüggő problémák felelősek az agresszió bekövetkezéséért.
Megbeszélés: A dolgozók nem megfelelő kommunikációja a betegben, vagy a hozzátartozójában feszültséget kelthet, ami bántalmazáshoz vezethet. A dolgozóknak időben fel kell ismerniük a közelgő erőszak jeleit, hogy megfelelő kommunikációval elkerüljék annak bekövetkeztét. Az agresszív viselkedés kockázatát becslő felmérések bevezetése, és a kockázat ismeretében meghozott megelőző intézkedések szintén hozzájárulhatnak a bántalmazások elkerüléséhez.
Következtetés: A vonatkozó irodalom és a fókuszcsoportos interjúk alapján megállapíthatjuk, hogy a nem várt események bekövetkezését nem minden esetben lehet elkerülni, az előfordulásuk azonban részben megelőzhető, számuk megfelelő intézkedésekkel csökkenthető. A rendszeres adatgyűjtés és elemzés lehetőséget ad az intézményeknek a fejlesztendő területek meghatározásában és az újabb esetek előfordulásának kivédésében.
A nyomási fekély kialakulásának okai a NEVES jelentési rendszerből származó adatok alapján és gondolatok a megelőzés lehetőségeiről
Absztrakt:
A nyomási fekélyek előfordulása gyakori probléma a fekvőbeteg-ellátásban és jelentős terhet képviselnek mind a beteg, mind az ellátók számára, habár kialakulásuk sok esetben megelőzhető lenne. Dolgozatunk célja, hogy bemutassuk a NEVES jelentési rendszerbe érkezett adatok elemzéséből kiindulva a nyomási fekélyek kialakulásának általános okait és az azokhoz kapcsolódó megelőzési lehetőségeket, valamint ajánlásokat fogalmazzunk meg elkerülésükre.
A NEVES rendszerbe az adatfeldolgozás megkezdéségig 2.579 nyomási fekély adatait jelentették. Ezeket az adatokat statisztikailag elemeztük, és minőségfejlesztési technikákat is alkalmazva kerestük a nyomási fekélyek kialakulásában szerepet játszó okokat. A témában végzett szakirodalmi kutatásból és szakértői egyeztetésekből nyert információkat felhasználva rendszereztük az okokat és megelőzési lehetőségeket.
A kutatás során feltárt, a nyomási fekély kialakulásához vezető általános okokat 12 csoportba soroltuk. Az elemzések eredményei közül kiemelendő, hogy a kockázatfelmérés és a megelőzést célzó protokoll megléte ellenére nagy arányban észlelik előrehaladott stádiumban a nyomási fekélyeket, ami rendszerszintű problémák jelenlétére utal. A megelőzésben kiemelt szerepet játszik a helyesen elvégzett kockázatfelmérés, a megfelelő prevenciós eszköz helyes alkalmazása és a munkatársak naprakész ismerete. Ez utóbbiban nagy jelentősége van annak, hogy a szakmai evidenciák hogyan és mennyi idő elteltével kerülnek át a napi gyakorlatba.
A nyomási fekély kialakulásának hátterében álló okok nagyon sokrétűek lehetnek. Ahhoz, hogy felfedjük egy adott intézményben az ott előforduló rendszerszintű problémákat, elemezni szükséges a bekövetkezett eseményeket, ehhez pedig adatokat kell gyűjteni. Az intézményi működésből adódó problémák megelőzése érdekében oki kutatást kell végezni, amelynek eredményei alapján megtett célzott intézkedésekkel csökkenthető az események előfordulása.
A triázs minőségének felmérése klinikai audittal a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Honvédkórház Sürgősségi Centrumában
Absztrakt:
Az utóbbi időszakban a betegforgalom jelentős növekedése tendenciává vált az intézményi sürgősségi ellátásban mind hazai, mind pedig nemzetközi viszonylatban. A sürgősségi betegosztályozás, a triázs – mint az állapotfelméréssel nyert adatok birtokában a besorolási szabályrendszernek megfelelő döntéshozatal – betegbiztonságra és szervezésre gyakorolt jelentősége ezzel párhuzamosan szintén egyre nő.
Jelen dolgozatban a Magyar Honvédség Egész ség ügyi Központ Honvédkórház Sürgősségi Centrumában a triázs minőségének helyi szintű felmérésére, illetve a fejlesztés főbb irányainak meghatározására alkalmas módszer kialakítását mutatjuk be. A leírás során kitérünk a projektszemlélettel elvégzett tervezési fázisra, a klinikai audit módszerével végrehajtott adatgyűjtés és elemzés lépéseire, az indikátorok és mutatók meghatározására, a vizsgálattal nyert néhány részeredmény ismertetésére, illetve ezek vártnál alacsonyabb eredményei esetén az azokhoz vezető okok és a lehetséges megoldások vázolására.
Tapasztalataink megerősítették, hogy a belső klinikai audit módszere teljes mértékben alkalmas a triázs minőségének felmérésére, ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy a módszer egyes elemeinek alkalmazását mindig a helyi viszonyok figyelembevételével, az azokhoz való alkalmazkodással kell megtenni. A dolgozatban leírt, a triázs minőségének felmérésére létrehozott módszer alkalmas arra, hogy meghatározott időközönként felmérést végezzünk, illetve ezek eredményeit összevethessük, amely elengedhetetlen feltétele a triázs minőségfejlesztését célzó folyamatnak.
A nemkívánatos események általános okai és kezelési lehetőségei az egészségügyben. Eredmények és tanulságok a hazai NEVES jelentési és tanulórendszerbe érkezett jelentések alapján
Absztrakt:
Bevezetés: Hazánkban 2007-ben indult el a NEVES (NEm Várt ESemények) rendszer, amelybe az eltelt időszakban több mint 26,5 ezer nemkívánatos eseményre vonatkozó jelentés érkezett. A jelentések feldolgozásával hét témakör-ben készültek oki kutatások és ajánlások a feltárt okok megelőzésére.
Célkitűzés: Az oki kutatások eredményei alapján a hazai ellátási gyakorlatban meglévő legfontosabb, nemkívánatos eseményhez vezető általános okok azonosítása és ajánlások megfogalmazása a kezelésükre.
Módszerek: Témakörönként végeztünk szakirodalmi kutatást a lehetséges okok és kezelési lehetőségek feltárására. Leíró statisztikai elemzéseket alkalmaztunk a jelentések adatai alapján az összefüggések megállapítására, majd Ishika-wa-diagrammal kerestük az alapvető okokat. Fókuszcsoportos megbeszélések alapján gyűjtöttünk lehetséges megoldásokat. A munkacsoportok eredményeiből összefoglaló táblázatokat készítettünk.
Eredmények: Kilenc fő oki csoport volt meghatározható: a szabályozás, szabálykövetés, a végzett tevékenységek hiányosságai; az eseményekből való tanulás hiánya; az oktatás, a humánerőforrás, a kommunikáció és dokumentálás, illetve az eszközhasználat, infrastruktúra problémái. A megoldási javaslatok hat csoportba sorolhatók: a szabályozások kialakításával és a gyakorlati alkalmazás elérésével kapcsolatos teendők; az oktatások megszervezése és lebonyolítása; beszerzés a szükségletek alapján; a kommunikáció fejlesztése; tanulás a hibákból, nemkívánatos eseményekből; motivációs eszközök alkalmazása.
Következtetés: Az előforduló nemkívánatos események oki szerkezete hasonló mintázatú, ezért az eseményekről szóló információk gyűjtése, elemzése alapján megállapíthatók a legfontosabb kezelendő okok. Az országos szintű elemzések kiinduló pontot jelenthetnek a helyi sajátosságok és fejlesztési irányok azonosítására. A kutatások alapján feltárt működési gyengeségek kiküszöbölésével, kezelésével nemcsak a kutatásba bevont témakörökben, hanem általánosságban is javulhat a betegellátás biztonsága. Ehhez elkötelezett vezetés, a változtatások meghatározáshoz betegbiztonsági ismeretek és szemlélet, illetve változtatási hajlandóság szükséges.
Okuljunk belőle! - Az oktatás szerepe a szúrt és vágott sérülések megelőzésében
Absztrakt:
Bevezetés: Az éles, hegyes eszközök okozta sérülések mindennapi kockázatként vannak jelen az egészségügyben dolgozók életében. A megelőzésük mind a sérülések elkerülése érdekében, mind pedig a fertőződés kockázata miatt fontos.
Célkitűzés: Közleményünkben megvizsgáljuk az éles, hegyes eszközök okozta sérülések megelőzését célzó oktatások eredményességének fejlesztési lehetőségeit a kutatási eredmények és a publikált szakirodalmak tükrében.
Módszer: A témában készült, 2020-ban megjelent kutatás, valamint az azóta publikált szakirodalmak alapján fogalmazunk meg javaslatokat az oktatások rendszerére és módszerére, valamint az oktatandó tananyagra vonatkozóan.
Eredmények: Az oktatás az ismeretek bővítésén és a viselkedés megváltoztatásán keresztül eredményesen alkalmazható a sérülések megelőzésében. A hazai kutatás eredményei azt támasztják alá, hogy a téma oktatása annak tartalmát és gyakoriságát illetően is fejlesztendő.
Megbeszélés: A jogszabálynak megfelelő tartalommal felépített oktatási anyag hangsúlyait célszerű az intézményben azonosított problémákhoz igazítani. A képzés megfelelő gyakorisága fontos eleme az eredményességnek. A javasolt képzési forma a helyszínspecifikus gyakorlati oktatás.
Következtetés: Az éles, hegyes eszközök okozta sérülések kockázatát önmagában egyetlen módszer sem tudja nullára csökkenteni. A megelőző intézkedéseknek azonban nélkülözhetetlen eleme a megfelelő oktatás.
A hibákból és a nemkívánatos eseményekből való tanulás - módszertani áttekintés a témaspecifikus tanulmányokhoz
Absztrakt:
Az egészségügyi ellátások során kialakuló nem várt események adatainak gyűjtését szolgálja a WHO és az Egészségügyi Minisztérium kezdeményezésére létrehozott NEVES jelentési rendszer. Az ide beérkezett, megtörtént események részletes adatait tartalmazó jelentéseket hét témakörben dolgoztuk fel az általunk kidolgozott, aggregált jelentési adatokra támaszkodó módszertani útmutató alapján. A dolgozat ismerteti ezen módszertan legfontosabb lépéseit és eszköztárát. Ez segíti az intézmények saját adataikra támaszkodó tanulását, a betegbiztonsági intézkedések megfogalmazását és végrehajtását, valamint bevezetőként szolgál a tanulmányok bemutatását célzó cikksorozathoz.
Magnet Magyar Közösségi Bank Zrt. 16200151-18564589
HU52 1620 0151 1856 4589 0000 0000 IBAN
A NEVES Egyesület adószáma: 9280712-1-41
Copyright 2022 – NEVES EGYESÜLET